A 18. század végének országunkon kívüli háborúi által keltett gabonakonjunktúra nemcsak a termÅ‘területek kiszélesítésének, hanem a kereskedelmi szállítások fÅ‘ vivÅ‘ereinek, a viziutak fejlesztésének igényét is növelte. Ezek az igények erÅ‘sítették az árvízvédelem fejlesztésének szükségességét. Ebben a reformkori idÅ‘szakban látott napvilágot és vált késÅ‘bb a második honfoglalás számba menÅ‘ hatalmas munkálatoknak, a vízépítés egyik megteremtÅ‘jének

Magyar-Kanizsán született szántóvetÅ‘ városi polgár gyermekeként, aki mellett a hagyományos föld- és vízművelést megismerhette. Szegeden, Temesvárott, Egerben tanult, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem Mérnöki Intézetében végezte, ahol mérnöki oklevelet 1813-ban szerzett.

Mint mérnök a Sárvíz Társulat alkalmazottja lett. Felmérte a Sárvíz mocsárrengetegét, megtervezte a lecsapolási munkálatokat. Életének egyik fÅ‘műve volt a Sió, Sárvíz és a Kapos medrének szabályozása és mocsarainak lecsapolása. A Nádor (Sárvíz) 111,5 km csatornája mentén 46.345 kat. hold mocsaras, vizenyÅ‘s területet mentesített, a Sió és a Kapos rendezése 176 km csatorna megépítésével 31.345 kat. hold mocsaras, vizenyÅ‘s területet tett megművelhetÅ‘vé. 

A lecsapolási munkákon kívül folyószabályozást, malomcsatorna építést, vízimalom, zúgó- és vízosztó művek építését is végezte. A Duna szabályozása során Baja - Báta - Mohács között 20,8 km árvízvédelmi töltést épített, ezzel 30.000 kat. hold földet védett az elöntéstÅ‘l, közel 30 km-rel rövidítette meg a dunai hajóutat. 

A dunántúli sikerei a Tisza-völgyében is ismertté váltak. A Fehér-Körös-menti Arad vármegyei birtokosok felkérésére malomcsatornát tervezett, mely 1840-ben átadásra került. E mellett aktívan dolgozott a Temes vízrendszerében is.

KésÅ‘bb megálmodója a Pest – Csongrád közötti hajócsatornának.

A tervezÅ‘i és kiviteli munkák vezetése mellett 1819-ben a filozófia doktori címét elnyerte. 1831-ben a Magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia) tagjai sorába választja. Személyében Å‘ az Akadémia elsÅ‘ mérnök tagja. 

Széchenyi István is méltatja: „ Beszédes igazi hydraula, nem érdekli más, csak a víz!”

A vízügyi szolgálat és a Vízügyi Sport Club egyaránt meghajtja zászlaját Beszédes József nagysága elÅ‘tt. Emlékét azzal is próbálja tovább Å‘rizni, hogy az országos vízügyi fÅ‘igazgató és a Vízügyi Sport Club vezetÅ‘sége a nagyhajók részére örökös vándordíjként 1961-ben „BESZÉDES JÓZSEF EMLÉKKUPA” néven díjat alapított. Azóta a szeptemberi Balaton Kupa két futama Beszédes József emlékverseny. Jó szelet!